(1 fejezet) 5. Rész

Sziasztok! Meghoztam a következő rész! Jó olvasást! :)

Hazaértünk.2 óra. Időben vagyunk. Elkezdtünk készülődni, elintéztünk mindent. Kerestünk egy jó ruhát amit felvehettünk a koncertre.
Lucy ezt:


Nessi ezt:




Én pedig ezt választottam:






Gyorsan magunkra kaptuk a ruhát, majd kifésültük a hajunkat és lófarokba kötöttük. Ez kész. Lementünk a konyhába és mindenkinek csináltam egy szendvicset. Átadtam, és leültünk TV-t nézni. Mivel sokat nézzük a Vivát, most is ott álltunk meg. Éppen ez a szám ment: One Direction - More Than This.Nagyon szeretjük ezt a számot és mire véget ért meg is ettük a szenyánkat. 1 óráig még a kanapén időztünk. Kikapcsoltuk a TV-t és elindultunk a koncetre. Pont időben érkeztünk.
A stadion megtelt, mi meg befurakodtunk az első sorba, ahova a jegyünk szólt. Fények, zene és a fiúk is megérkeztek. Hatalmas sikítozás töltötte be a stadiont, de miután halkabb lett a sikítozás, a fiúk elkezdték az első számmal. A Little Things-el kezdték. Niall szólója annyira aranyos volt! Elkezdett sírni, de Liam segített. Fel is vettük: Little Things A végén mi is segítettünk a srácoknak. Mindegyik számot nagyon élveztük, kívülről fújtuk az összeset. Az egyik dalnál Niall lehajolt hozzánk, és egy cetlit nyomott mindegyikünk kezébe. Az enyémen Niall-től volt, Nessi-é Liam-től, Lucy-é pedig Zayn-től egy levél. Egymásra néztünk majd mosolyogtunk egyet és tovább tomboltunk a többi zenére. A koncert után elmentünk a színfalak mögé, és a srácok öltözőit kerestük. Egyik ajtón ez állt: One Direction öltöző. Végre! Bekopogtunk, és Harry nyitott ajtót félmeztelenül. Szuper...
-Niall! Itt vannak a lányok!-szólt hátra.
-Megyek!-kiabált vissza a szőkeség és már itt is volt.
-Sziasztook! Már vártunk titeket!-invitált beljebb minket az öltözőbe. Szép, rendezett volt. Csak az öt srác volt ott.
-Öhm... De minek hívtatok minket ide?-kérdeztem furán, hisz nem minden nap találkozhat az ember sztárokkal, akik még be is hívják őket az öltözőikbe.
-Hát...-vakarta meg a tarkóját Niall.-Az van, hogy már mikor beléptetek az ajtón a koncertre, azonnal kiszúrtunk titeket.
A csajokkal leesett az állunk. El sem hittük, hogy eljuthattunk a koncertjükre. Nagyon nehezen szereztünk jegyet, és a végén me itt állhatunk velük az öltözőikben. Nem nagyon jutottunk szóhoz, de a tűzjelző megtörte a csendet. Elkezdtünk kifelé rohanni. Legalább megtörtént, hogy találkozhattunk velük. A srácok félmeztelen futottak utánunk. A végén már nem tudtuk merre menjünk, ezért a srácok vették át az irányítást. Már mindenki fuldoklott a füsttől, tele volt vele minden. Tűzfal vett körbe minket, nem tudtunk merre meni, de aztán Louis talált egy kifele vezető utat a tűzből, így hát arra vettük az irányt. Louis-t követtük, mignem megint csak egy tűzvesztőbe értünk. Lángok mindenhol, csak a füstöt lehetett érezni. Azt hallottuk még, hogy a tűzoltók kiabálnak, hogy gyorsan még több vizet, de utána minden elsötétült. Nekem. Testem a földre hullt, tehetetlenül. Akárhogyan akartam is felkelni, nem bírtam...